
1992-ben költöztem el otthonról, ám apukám azóta is ragaszkodik hozzá, hogy neki én süssem meg a kedvenc csokis kekszét. Hosszas kísérletezés után végül ezt a receptet tartjuk a „legjobbnak”. Puha és rágós belsejű, de kívül enyhén ropogós keksz. Ha nem szeretnéd a ropogós kérget, a zsírt helyettesíts több vajjal. Fontos, hogy a receptet pontosan kövesd a tökéletes eredményért: a valódi vaj, a barnacukor, a tojások egyenkénti felverése és a sütési hőmérséklet mind számít. A Land O’Lakes vajjal még finomabb lesz, mint egy általános vajjal. A vajat ne hagyd sokáig szobahőmérsékleten, csak addig, amíg megpuhul, mert ha elkezd szétválni a nedvesség, az befolyásolja a kekszeket. Ha ez mégis megtörténik, hűtsd a tésztát kb. egy órára, hogy ne terüljön szét annyira. Meleg napokon érdemes a sütési adagok között kicsit átkeverni a tésztát a habverővel, hogy ne váljon szét. Az is fontos, hogy a sütőben jó legyen a légáramlás. Amikor költöztem, vékonyabbá váltak a kekszek – rájöttem, hogy az új sütő kisebb, ezért kisebb méretű tepsit használva ismét tökéletes eredményt kaptam.